Augusztus-eleji templombúcsúk
Az egyházmegye öt pontján is templombúcsúra készülnek.
Havas Boldogasszony ünnepe lesz augusztus 5-én. Ez a nap eredetileg a Szűzanya római főtemplomának, a négy patriarchalis bazilika egyikének – Beata Maria Virgo ad Nives, ismertebb olasz nevén Santa Maria Maggiore – fölszentelési évfordulója. A középkori Rómában szokás volt, hogy Mária-ünnepeken a Santa Maria Maggiore-bazilikában mise közben hófehér rózsaszirmokat hullattak a hívek közé. Ez abból a legendából táplálkozik, miszerint egy gyermektelen, dúsgazdag jámbor házaspár templomot akart építtetni. Mária forró nyári éjszakán megjelent álmukban és tudtukra adta, hogy oda építsék, ahova másnap reggel hó esik. Ugyanezt az álmot látta Liberius pápa is. A hó az Esquilinus hegyére hullott, a templom fel is épült. A legenda azután a Mária-ünnep már említett „havas” nevét is ihlette.
A Szatmári Római Katolikus Egyházmegyében a mezőfényi kápolna titulusa Havas Boldogasszony. Búcsújára az ünnep napján, 5-én, este fél nyolctól kerül sor. A hívek ugyanakkor már este hatkor elindulnak a kápolna felé, mindenki a hozzá legközelebb levő keresztnél elmondja az első tized rózsafüzért, majd, ahogy a csoportok találkoznak - hiszen bevárják egymást a haladásban -, már együtt imádkoznak tovább az út melletti kereszteknél. A kápolnához érve befejezik a rózsafüzért. Ott - tehát este fél nyolctól - Fanea József, Rómában tanulmányait folytató egyházmegyés pap mutatja be a legszentebb áldozatot.
Egy napra rá, augusztus 6-án Urunk színeváltozásának ünnepe lesz, amely a Tábor-hegyi megdicsőülésre irányítja figyelmünket: amikor Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és Jánost, és fölvitte őket egy magas hegyre. Ekkor színében elváltozott előttük, ruhái fényesek lettek, ragyogó fehérek, mint a hó. A hegyen megjelent nekik Illés és Mózes, akik Jézussal kezdtek beszélgetést. Péter a csoda hatására azt kérte Jézustól, hadd maradjanak ott: ,,Mester, jó nekünk itt lenni! Csinálunk három sátrat, neked egyet, Mózesnek egyet és Illésnek egyet!” (Lk 9,33). Erre felhő szállt alá, beborította őket, és a felhőből szózat hallatszott: ,,Ez az én szeretett Fiam, őt hallgassátok” (Lk 9,35). Mire körülnéztek, már senki mást nem láttak a közelükben, csak Jézust.
Urunk színeváltozása a szatmárudvari és a sándorhomoki templomok titulusa. Szatmárudvariban az ünnep napján, vasárnap déli 12 órától kezdődik a búcsúmise, melynek szónoka a már említett Fanea József. A sándorhomoki búcsúmise ugyanaznap, délután kettőkor kezdődik és Buna János Lajos halmi i.h. lelkész mond homíliát.
Augusztus 7-én Szent Dónátot ünnepli az egyház. Ókeresztény püspök - egyes források szerint katona - volt, aki a közép itáliai Arezzo püspökeként 362-ben szenvedett mártíromságot. A legenda szerint Donát kezéből egy mise alkalmával a pogányok kiütötték a szent kelyhet, ami a földre esett és darabokra tört. Donát összeszedte a kehely szilánkjait, szomorúan az oltárra helyezte, majd imádkozni kezdett. Kis idő múlva a kehelydarabok összeforrtak és Donát kezében ismét egyé váltak. Amikor 1652-ben ereklyéit Rómából a Rajna-vidéki Münstereifel városába vitték, a kísérő papot villámcsapás érte, de semmi baja nem történt. Ezt a csodát Szent Donát közbenjárásnak tulajdonítják. Éppen ezért Szent Donáthoz különösen az elemi károk ellen fohászkodnak - villámcsapás, jégeső. Kultusza a Rajnai borvidéken a legerőteljesebb. Szent Donát szobrát főként a szabadban, utak mentén emelték, máskor sokalakos Mária-oszlopokon, Szentháromság-emlékeken szerepel.
Az erdődhegyi és a Túrterebes-szőlőhegyi kápolnák titulusa Szent Dónát. Ennek megfelelően, Erdődhegyen az ünnep előtt egy nappal, vasárnap délelőtt tizenegy órától tartják az ünnepi szentmisét Fr. Fechetă Jenő OFM kaplonyi ferences atya szentbeszédével, Túrterebes-szőlőhegyen pedig egy hétre rá, 13-án déli tizenkét órától, Czumbil Wilhelm láposbányai i.h. lelkész prédikációjával.
